Történelmünk

Gic község Veszprém megye északi részén, a Bakony egyik völgyében terül el, érinti a Pápa-Kisbér vasútvonal, közúton is elérhető. Az eredetileg nemesi településű Gic a török „exkurzió” következtében lakatlanná válik, s gyakorlatilag a szabadságharcig puszta marad.

Az 1857. évi összeírásban mint Csehi, Gerencsér és Hathalom elpusztult középkori falvak területének összevonásából keletkezett, mint un. uradalmi, vagy eszmei község, igazgatását az uradalmi tisztek végezték.

A Chehy és a Giczi családok nyerték el királyi adományként. Egy része a XVII. században a pannonhalmi főapátságé lett.
A török 1531-ben portáinak felét felperzselte. 1542-ben elnéptelenedett. 1785-ben népesült be újra néhány nemessel és házatlan zsellérrel, akik az urasági épületekben laktak.

Jankovich-Bésán Endre
Gróf Jankovich-Bésán Endre
(1884-1936)

Csehivel és Giccel együtt Hathalom is a Giczi család ősi birtoka volt. Hathalom 1360-ban keletkezett Hothalm néven. 1536-ban fordul elő utoljára a lakott helyek között. E három faluból létrejött Gic az 1848-as szabadságharcig puszta faluként szerepelt. Lakosságának 97% -a uradalmi alkalmazott volt 1910-ben. Nagy és középbirtokosa ekkor gróf Jankovich Bésán Endre, Jókai-Ihász Miklós, a bencés rend. Birtokaikat 1945-ben az egykori alkalmazottak és cselédek között felosztották.

Nevét középkori személynévből eredeztetik, 1235-ben Guechy, 1299-ben Gych formában említik oklevelek, 1542-ben az oszmán kegyetlenkedések miatt puszta lett, 1785-ben is csak kisszámú lakosságot írnak össze itt. Ám 1857-ben már 450-en lakták, több település összevonása miatt.