Falunkról

2012 december 31

Jelenünk

Kategória Falunkról

Szeretettel köszöntjük Gic község településén, mely a Veszprém-Győr-Pápa háromszög középpontjában, a Bakony hegység tövében található. Községünkbe érkezőket egy tiszta, rendezett település fogadja.

 Átutazóban szenteljen egy kis időt a település és a Jankovich-Bésán kastély megtekintésére, legyen vendége a település rendezvényeinek (május utolsó vasárnapi búcsú, augusztus 20-a falunap.)

  • IMG_2599
  • IMG_2601
  • IMG_2603
  • IMG_2604
  • IMG_2609
  • IMG_2610
  • IMG_2611
  • IMG_2617
  • IMG_2619
  • IMG_2620
  • IMG_2624
  • IMG_2628
  • IMG_2629
  • IMG_2630
  • IMG_2631
  • IMG_2632
  • IMG_2633
  • IMG_2634
  • IMG_2635
  • IMG_2636
  • IMG_2640
  • IMG_2641
  • IMG_2643
  • IMG_2644
  • IMG_2645
  • IMG_2646
  • IMG_2648
  • IMG_2651
  • IMG_2652
  • IMG_2656
  • IMG_2657
  • IMG_2658
  • IMG_2660
  • IMG_2661
  • IMG_2663
  • IMG_2664
  • IMG_2707
  • IMG_2708
  • IMG_2709
  • IMG_2710
  • IMG_2711
  • IMG_2712
  • IMG_2713
  • IMG_2714
  • IMG_2716
  • IMG_2717
  • IMG_2718
  • IMG_2719
  • IMG_2724
  • IMG_2730
  • IMG_2731
  • IMG_2732
  • IMG_2733
  • IMG_2736

A periférikus és városhiányos település több központ vonzóhatását érzi, ezt megyehatár-menti fekvése tovább élezi. Kisközségünk egyik jellemzője a kis népsűrűség, lakosságszáma jelenleg 382 fő, ebből körülbelül 85 nyugdíjas, 18 éven aluliak száma körülbelül 115 fő, 182 fő a munkaképes korú lakosság, akik főleg helybe és a szomszéd településekre, illetve Győrbe járnak dolgozni.

A környékbeli munkahelyek jelentős részét Gic biztosítja. A községben működik a Gici Tej- Tejtermék Feldolgozó és Értékesítő Kft., valamint az Sztehlo Gábor Általános Iskola. E munkahelyeken kb. 100 fő részére biztosít munkát. Demográfiailag korstruktúrája kedvező, a munkaképesek létszáma másfélszer meghaladja az eltartottak számát. Helybeli foglalkoztatási lehetőségek adottak, működik három lakásotthon a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága fenntartásában. A községben a sajtüzem, termelőszövetkezet és a magángazdálkodók több min 60 főt foglalkoztatnak.

 Önállósodással a falu lakosságszáma növekedett, életkörülményei pozitív irányba haladnak.

A település – eltekintve a keleti rész zsellérlakás rendszerétől – az utóbbi 35 évben épült tiszta, fésűs településszerkezetű, ahol a 8302. sz. KM. út - Nagy Lajos út - a tengely.

Az úttól délre fekvő területre került az új lakásépítés, míg nagy távlatban a keleti zsellérlakás rész korszerűsítendő. Gic jellemző épülete a Jankovich kastély, mely jelenleg felújítás alatt áll.

K özségünk Veszprém megye északi részén, a Bakony egyik völgyében terül el, érinti a Pápa-Kisbér vasútvonal és közúton is elérhető. Északra Győr, délnyugatra Pápa, északkeletre Kisbér, Komárom, dél felé Veszprém vonzását erősíti.

2012 december 31

Testvértelepülésünk

Kategória Falunkról

T öbb mint 15 éves testvérkapcsolat fűzi Községünket a szlovákiai Dióspatonyhoz. Dióspatony Dunaszerdahelytől 6 km-re északnyugatra fekszik.

 

Dióspatony történelme röviden:

1397-ben "Gyospothon" néven említik először. 1524-ben II. Lajos oklevelében a Gellei székhez tartozó flvak közt szerepel. 1535-ben 10 lakott és 2 lakatlan porta, valamint 4 zsellértelek volt a községben. Az 1574-es urbáriumban 16 jobbágy, 4 zsellér és 2 nemesi portát említenek. 1599-ben a falu földjeinek nagyobb része a Pálffy család tulajdona lett. 1646-ban 22 lakott és 11 üres porta állt a településen. Az időközben reformátussá lett faluban 1672-ben még működhet lelkész, de 1674-től ezt ismét megtiltják. 1711-ben a kuruc harcokban elpusztult környező települések Hegypatony, Homokospatony és Felszerpatony lakói is ide költöznek. 1712-ben 15 lakott portája és 4 zsellértelke volt. 1742-ben Bél Mátyás Diós-Patonyként említi a falut. 1758-ban 24 jobbágyi és kisnemesi telek volt itt. 1828-ban 56 házában 401 lakos élt. Diós- és Förgepatony falvakat 1850 körül egyesítették. 1866-ban nyílt meg a református iskola, 1870-ben felépült a református templom is. 1895-ben elérte a falut a Pozsony–Komárom-vasútvonal.

Közös programok, rendezvények:

  • DSCF0001
  • DSCF0003
  • DSCF0004
  • DSCF0005
  • DSCF0006
  • DSCF0007
  • DSCF0009
  • DSCF0011
  • DSCF0012
  • DSCF0013
  • DSCF0014
  • DSCF0015
  • DSCF0016
  • DSCF0017
  • DSCF0018
  • DSCF0019
  • DSCF0020
  • DSCF0021
  • DSCF0022
  • DSCF0024
  • DSCF0025
  • DSCF0026
  • DSCF0027
  • DSCF0028
  • DSCF0029
  • DSCF0031
  • DSCF0032
  • DSCF0033
  • DSCF0034
  • DSCF0035
  • DSCF0036
  • DSCF0038
  • DSCF0039
  • DSCF0040
  • DSCF0041
  • DSCF0042
  • DSCF0043
  • DSCF0044
  • DSCF0045
  • DSCF0046
  • DSCF0048
  • DSCF0050
  • DSCF0051
  • DSCF0052
  • DSCF0053
  • DSCF0054
  • DSCF0055
  • DSCF0056
  • DSCF0057
  • DSCF0058
  • DSCF0059
  • DSCF0060
  • DSCF0061
  • DSCF0062
  • DSCF0063
  • DSCF0064
  • DSCF0065
  • DSCF0066
  • DSCF0067
  • DSCF0068
  • DSCF0070
  • DSCF0071
  • DSCF0073
  • DSCF0074
  • DSCF0075
  • DSCF0076
  • DSCF0079
  • DSCF0080
  • DSCF0081
  • DSCF0083
  • DSCF0086
  • DSCF0087
  • DSCF0089
  • DSCF0090
  • DSCF0092
  • DSCF0093
  • DSCF0094
  • DSCF0096
  • DSCF0097
  • DSCF0098

2012 december 31

Történelmünk

Kategória Falunkról

Gic község Veszprém megye északi részén, a Bakony egyik völgyében terül el, érinti a Pápa-Kisbér vasútvonal, közúton is elérhető. Az eredetileg nemesi településű Gic a török „exkurzió” következtében lakatlanná válik, s gyakorlatilag a szabadságharcig puszta marad.

Az 1857. évi összeírásban mint Csehi, Gerencsér és Hathalom elpusztult középkori falvak területének összevonásából keletkezett, mint un. uradalmi, vagy eszmei község, igazgatását az uradalmi tisztek végezték.

A Chehy és a Giczi családok nyerték el királyi adományként. Egy része a XVII. században a pannonhalmi főapátságé lett.
A török 1531-ben portáinak felét felperzselte. 1542-ben elnéptelenedett. 1785-ben népesült be újra néhány nemessel és házatlan zsellérrel, akik az urasági épületekben laktak.

Jankovich-Bésán Endre
Gróf Jankovich-Bésán Endre
(1884-1936)
Csehivel és Giccel együtt Hathalom is a Giczi család ősi birtoka volt. Hathalom 1360-ban keletkezett Hothalm néven. 1536-ban fordul elő utoljára a lakott helyek között. E három faluból létrejött Gic az 1848-as szabadságharcig puszta faluként szerepelt. Lakosságának 97% -a uradalmi alkalmazott volt 1910-ben. Nagy és középbirtokosa ekkor gróf Jankovich Bésán Endre, Jókai-Ihász Miklós, a bencés rend. Birtokaikat 1945-ben az egykori alkalmazottak és cselédek között felosztották.

Nevét középkori személynévből eredeztetik, 1235-ben Guechy, 1299-ben Gych formában említik oklevelek, 1542-ben az oszmán kegyetlenkedések miatt puszta lett, 1785-ben is csak kisszámú lakosságot írnak össze itt. Ám 1857-ben már 450-en lakták, több település összevonása miatt.

Gic térképe az 1800 -as években

 A jelenlegi gici terület lakossága a felszabadulásig gazdasági cseléd volt a Jankovich uradalomban. A zártság, kötöttség ellenére kulturális tekintetben haladó tendenciát mutatott. A környéken itt vezették be először a nyolc osztályos tanítást, és a továbbtanulási lehetőségek is adottak voltak. Az uradalomban szakmunkás bizonyítványt szerezhettek a fiatalok, főleg lányok. Általában a nagyobb jövedelemmel rendelkezők tanulhattak tovább. A gróf hadirokkant házat – kórházat – állított fel, és az árva lányoknak varrást tanítottak.

Templom és a Jankovich kastély

A Jankovich kastély az 1800-as évek elején épült egyemeletes, klasszicista stílusú kastély, 6 hektáron elterülő parkkal.

A cselédsorban élők közötti hierarchikus tagozódás máig érezteti hatását, az utóbbi évtizedekben végbement települések közti differenciálódás ezt csak kiélezi, illetve végérvényesen eltorzítja.

A hagyományosan fiatal korösszetételű lakosság, a viszonylag magas gyerekszám az „egyéb” településben saját iskolát involvál, amely éveken keresztül a körzet anyaiskolája. Ennek teljes kiépítése a megyei támogatás hiányában elmaradt. A gyógypedagógiai intézet, később Általános Iskola és Diákotthon, teljes kiépítése érdekében végül a falu iskoláját – a volt gazdasági épületet – bekebelezi.

Így a már szinte hagyományossá váló hierarchikus felépítés teljessé vált: a közigazgatás mellé sok egyébbel párhuzamosan az iskola is a központi településbe került, bár csak időlegesen. Az aktivitás elfojtása, a helyi törekvések gátlása a település elsorvadásával jár.

Az 1990. évi helyhatósági választásokat követően Gic önállósodik, önálló hivatalt hoz létre, jegyzőt alkalmaz, és a község rendelkezésére álló pénzből fejlesztésekbe fog.